Bevezetés
Az őssejtek az emberi test „mester” sejtjei, amelyek egyszerre két dolog elvégzésére képesek.
Vagy egyszerűen le tudják másolni önmagukat, vagy másféle speciális sejteket tudnak létrehozni. A nagyon korai állapotú embrió tartalmaz őssejteket, amelyek lassan specializálódva a test összes sejtjét előállítják. Napjainkban laboratóriumi körülmények között a felnőtt sejtek is átprogramozhatók úgy, hogy visszatérjenek az embriószerű állapothoz és ennek segítségével mindenféle speciális sejt előállítása válik lehetővé.
Az őssejtek gyógyászati jelentősége
Az embriókból vett, vagy a felnőtt sejtek átprogramozásával létrehozott őssejteket nem lehet közvetlenül beadni a felnőtt emberi testbe, mert fennáll annak a veszélye, hogy elkezdik másolni magukat és rákot okoznak. Speciális laboratóriumi körülmények között azonban (elvileg) az emberi test bármilyen típusú sejtje előállítható belőlük. Így egy kész sejtforrást biztosít azoknak a károsult sejteknek a pótlására, amelyeket normál körülmények között nem lehet pótolni, mint pl. a szív- és az idegsejtek esetében. Vegyünk pl. egy gerincvelő-sérült beteget. Lehet, hogy segítene neki a gyógyulásban, ha idegsejteket fecskendeznénk a gerincvelőjébe. Az idegsejtek esetleg lelassítanák, sőt meg is állítanák a Parkinson-kórt. A hasnyálmirigy sejtjei kontrollálhatnák a cukorbetegséget és így tovább. A lehetőségek óriásiak, de a kutatásnak ebben a korai stádiumában, még nem igazán tudjuk, hogy e remények mennyire válnak majd valóra hasznos kezelések formájában. Az embriókból történő őssejt kinyerése nagyon ellentmondásos, a sejtek átprogramozásának az eljárásai pedig nagyon újak. Azt még nem tudjuk, hogy az átprogramozott sejtek képesek lesznek-e minden olyan funkcióra, amire az embrióból származó sejtek képesek.