Discover PlayDecide. Download games, prepare, play. GET STARTED

Őssejtek

Choose your language

PlayDecide games may be available in multiple languages

Play the game

Download, prepare, discuss & collect results.

SIGN INRegister

Bevezetés

Az őssejtek az emberi test „mester” sejtjei, amelyek egyszerre két dolog elvégzésére képesek.

Vagy egyszerűen le tudják másolni önmagukat, vagy másféle speciális sejteket tudnak létrehozni. A nagyon korai állapotú embrió tartalmaz őssejteket, amelyek lassan specializálódva a test összes sejtjét előállítják. Napjainkban laboratóriumi körülmények között a felnőtt sejtek is átprogramozhatók úgy, hogy visszatérjenek az embriószerű állapothoz és ennek segítségével mindenféle speciális sejt előállítása válik lehetővé.

Author / translator Gabor Pogany Ph.D.

Bevezetés

Az őssejtek az emberi test „mester” sejtjei, amelyek egyszerre két dolog elvégzésére képesek.

Vagy egyszerűen le tudják másolni önmagukat, vagy másféle speciális sejteket tudnak létrehozni. A nagyon korai állapotú embrió tartalmaz őssejteket, amelyek lassan specializálódva a test összes sejtjét előállítják. Napjainkban laboratóriumi körülmények között a felnőtt sejtek is átprogramozhatók úgy, hogy visszatérjenek az embriószerű állapothoz és ennek segítségével mindenféle speciális sejt előállítása válik lehetővé.

Az őssejtek gyógyászati jelentősége
Az embriókból vett, vagy a felnőtt sejtek átprogramozásával létrehozott őssejteket nem lehet közvetlenül beadni a felnőtt emberi testbe, mert fennáll annak a veszélye, hogy elkezdik másolni magukat és rákot okoznak. Speciális laboratóriumi körülmények között azonban (elvileg) az emberi test bármilyen típusú sejtje előállítható belőlük. Így egy kész sejtforrást biztosít azoknak a károsult sejteknek a pótlására, amelyeket normál körülmények között nem lehet pótolni, mint pl. a szív- és az idegsejtek esetében. Vegyünk pl. egy gerincvelő-sérült beteget. Lehet, hogy segítene neki a gyógyulásban, ha idegsejteket fecskendeznénk a gerincvelőjébe. Az idegsejtek esetleg lelassítanák, sőt meg is állítanák a Parkinson-kórt. A hasnyálmirigy sejtjei kontrollálhatnák a cukorbetegséget és így tovább. A lehetőségek óriásiak, de a kutatásnak ebben a korai stádiumában, még nem igazán tudjuk, hogy e remények mennyire válnak majd valóra hasznos kezelések formájában. Az embriókból történő őssejt kinyerése nagyon ellentmondásos, a sejtek átprogramozásának az eljárásai pedig nagyon újak. Azt még nem tudjuk, hogy az átprogramozott sejtek képesek lesznek-e minden olyan funkcióra, amire az embrióból származó sejtek képesek.

Created 13 April 2010
Last edited 28 June 2018
Topics Ethics, Health, Science
Original English

Policy positions

Policy position 1

Őssejtkutatás csak a felnőtt vagy a köldökzsinórvérből származó sejtekkel végezhető.

Policy position 2

Őssejtkutatás olyan 14 naposnál fiatalabb "feleslegben levő" IVF embriókkal is végezhető, amelyeket egyébként elpusztítanának.

Policy position 3

Őssejtkutatás a 14 naposnál idősebb,IVF-el, speciálisan a kutatáshoz létrehozott embriókon is végezhető.

Policy position 4

Őssejtkutatás a 14 naposnál fiatalabb ’felesleges’ embriókon, s a speciálisan a kutatáshoz IVF-fel vagy klónozással előállított embriókon is végezhető.

Story cards

Thumbnail

Anna Fitzgerald tudós, és az indukált pluripotens (sok dologra képes) őssejtekkel foglalkozik. Optimista a sejtek átprogmazásának lehetőségét illetően és úgy gondolja, hogy az őssejtkezelések rendkívül fontosak lesznek számos súlyos betegséget kiváltó probléma kezelésében. Azt azonban tudja, hogy ezek a kezelések még gyerekcipőben járnak, és úgy gondolja, hogy nem kell elsietni a klinikai próbákat. Őt is aggasztja, hogy komoly anyagi forrás kell ahhoz, hogy költséghatékony módon lehessen sok ember számára ilyen kezeléseket biztosítani. Azt szeretné, hogy a kutatásai mindenki számára hasznosak legyenek, ne csak a gazdag betegek azon kis csoportjának, akik a speciális kezelést meg is tudják fizetni.

Anna Fitzgerald
Thumbnail

Liz Hopeful öt éve van férjnél. Szeretne gyerekeket, de ez eddig még nem sikerült. Ezért férjével bekapcsolódtak egy mesterséges megtermékenyítés (IVF – in vitro fertilization) programba. A kezelés első ciklusa eredménytelen volt, de van még hat mélyhűtött embriójuk. Mindegyiknek adtak nevet. Egy űrlapon megkérdezték tőlük, hogy az IVF-kezelésből adnának-e néhány embriót őssejtkutatáshoz. Megdöbbentette Lizt az az elképzelés, hogy kísérleteznének az embriókkal. De azon elgondolkodna, hogy gyermeke születésekor esetleg a tőle vett köldökzsinórvér-mintát tárolják, még akkor is, ha ezek a kezelések most még csak gyermekcipőben járnak.

Liz Hopeful
Thumbnail

O’Reilly atya katolikus pap. Sok szenvedést lát a világon és saját országában, és mély részvétet érez irántuk. Egyháza tanítását követve mégis azt vallja, hogy egy humán embrió már a fogantatásától kezdve egy megszentelt élet. Ez azt jelenti, hogy teljességgel elfogadhatatlan az embriókon végzett bárminemű kutatás. Kísérleteket csak a köldökzsinórvérből kivont őssejtekkel vagy az iPS (indukált pluripotens - sok dologra képes) sejtekkel lehet végezni. Úgy gondolja, a tudósok nem törődnek a spirituális törvényekkel, ezért olyanoknak kellene vezetni őket, akik a lélekkel foglalkoznak.

O’Reilly atya
Thumbnail

Sárallyai Áron vagyok, 23 éves egyetemi hallgató. Öröklött immunhiánnyal születtem, ami sok betegséget okozott addigi életemben. Az állapotom az évek folyamán egyre romlott, majd súlyossá vált. Az egyetlen segítség az őssejtterápia volt. Egy külföldi felnőttől kaptam az őssejtet, amiért a mai napig hálás vagyok. Ez egy mindkettőnk számára fájdalommentes eljárás, mely révén az ő immunrendszere újraépülhetett bennem, ezáltal egy új esélyt kaptam az egészséges életre. Támogatom az őssejtkutatást, de ezt csak felnőtt emberek önkéntes felajánlásával, mely valamilyen súlyos betegség gyógyítását szolgálja. Azonban óvatosságra intenék mindenkit, hiszen ez sem csodaszer, de kellő figyelemmel sok beteg embernek segíthet.

Áron Sárallyai
Thumbnail

Sir Grant Cameron vezeti az embrionális őssejtkutatásban élenjáró kutatócsoportok egyikét. Őt zavarja az embriókutatást ellenzők nagyhangú tiltakozása. Irracionálisnak tartja, hogy erkölcsi állapotot tulajdonítanak valami olyasminek, ami csak egy fejlődése nagyon korai stádiumában lévő sejthalmaz. Sajtónyilatkozataiban intelligens, racionális eszmecserére biztat. Hogyan képesek mások oly sok ember gyógyítását megtagadni? Azt gondolja, erkölcstelen dolog egy olyan kutatás útjába állni, amelyik az ilyen pusztító betegségek gyógymódját megtalálhatja. Bár ma már létre lehet hozni iPS (indukált pluripotens - sok dologra képes) sejteket, ő mégis abban hisz, hogy az embrionális őssejtkutatás alapvető segítséget nyújt a tudósoknak az őssejtek működésének megértéséhez.

Sir Grant Cameron
Thumbnail

Janice Fortune vállalkozó volt világéletében. Létrehozott egy vállalatot emberi őssejtek előállítására, kutatás és esetleges klinikai alkalmazás céljából. Törődik a beteg emberekkel, és tisztában van az erkölcsi kérdésekkel. Legfőképpen azért aggódik, hogy hogyan működtessen egy életképes vállalatot akkor, ha tíz évbe vagy még hosszabb időbe is beletelik az, hogy teljesüljön az őssejtkutatásban rejlő nagy ígéret. Ha úgy tűnik, hogy az embriók képesek a leghamarabb eredményt szolgáltatni, akkor használni is fogja őket, ha pedig a felnőtt vagy az iPS sejtek, akkor azt az utat fogja választani.

Janice Fortune
Thumbnail

Ted Murdoch 50 éves és jó szakmája van. Szereti a családját, és talán hamarosan nyugdíjazzák. Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, és már kezdi elveszíteni egyes funkcionális képességeit. Ez a betegség megijeszti őt. Lassan fog meghalni és feltehetőleg sok fájdalmat okoz majd a családjának. Nem akar teher lenni. Már hallott az őssejtekről, mint lehetséges gyógymódról, és azt gondolja, hogy az megmenthetné a hozzá hasonló embereket. Nagy támogatója minden őssejtkutatásnak, beleértve az embrionális őssejtek felhasználását is. Közösen, ha a tudósok ezeket a különböző módszereket felhasználják, minden bizonnyal legyőzik a betegséget.

Ted Murdoch
Thumbnail

Amanda Prentice fiatal sejtbiológus egy vezető őssejtkutató intézetben. Nemrégiben kormányszinten engedélyezték a főnökének, hogy klónozott embriókat használjon. Ezeket egy motoros idegrendszeri betegségben szenvedő beteg vérmintájának a felhasználásával készítették. Őssejteket vennének a betegtől, hogy legyenek a betegséget mutató sejtjeik. Amandának fenntartásai vannak a csak kutatási célokra létrehozott embriókkal kapcsolatosan. Aggódik amiatt, hogy a felelőtlen, csak a tudásukat villogtatni akaró tudósok ezeket az eredményeket klónozott újszülöttek előállítására használják majd. A projekt spekulatív, de valódi áttörést érhet el egy szörnyű betegség megismerésében. Harcol azért, hogy sokat és jól dolgozhasson a területén.

Amanda Prentice
Thumbnail

Zed transzhumanista. Számára az őssejtekkel végzett regeneratív orvoslás csak rövid távú cél. Ő már előre látja az átprogramozási, a genetikai, az őssejtkutatási, a kibernetikai és a nanotechnológiai kutatás azon összekapcsolódását, amelyik új megvalósítható eljárásokat hoz a állandó humángenetikai és egyéb változtatások érdekében. Ez nemcsak kiiktatja majd az öröklődő megbetegedéseket, hanem fejlesztésre / fejlődésre is képessé tesz majd bennünket. Fokozhatjuk a tudásunkat, kiterjeszthetjük az érzékelésünket, növelhetjük a tűrőképességünket és leküzdhetjük az öregedést. Lenézi a jelenlegi vallási és erkölcsi rövidlátásunkat. A saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. A tagadó szabályozásból – törvényalkotásból eredő kockázatok elveszik tőlünk ezt a lehetőséget.

Zed Omega
Thumbnail

Dr. Sharon Taylor idegsebész és gyakran kezel olyan betegeket, akik a súlyos gerincsérülésük miatt bénultak meg. Lépést tart a legújabb kutatási eredményekkel, kész kipróbálni a legújabb technológiákat, de aggódik amiatt, hogy az őssejteket gyakran csodagyógyszerként állítják be. Úgy érzi, nyomást gyakorolnak rá a betegek és a családtagjaik azért, hogy őssejt transzplantátumokat alkalmazzon, akármilyen kockázatosak is azok. Nem készül az őssejtek felhasználására addig, amíg más (már) biztonságos és hatékony kezelési módszerek is rendelkezésre állnak, de aggódik amiatt, hogy a kétségbeesett betegek olyan gátlástalan emberekhez fordulnak majd, akik lehet, hogy pénzkeresés céljából kihasználják őket az egészségügyi veszélyek ellenére is.

Dr. Sharon Taylor

INFO CARDSISSUE CARDS

Nagy lehetőség

Ha az embrionális őssejtekben rejlő lehetőségeket kihasználhatnánk, és nem akadályoznák az azt ellenzők, számos ma még gyógyíthatatlan halálos betegség kezelhető lenne.

Az élet

Mikor kezdődik az emberi élet?

Mi az embrió?

Hogy tekintsünk a 14 napos embrióra?
• Sejthalmaz
• Potenciális emberi lény
• Életforma
• Teljes emberi élet az újszülött minden jogával?

A kutatás indoklása

A ma még halálos betegségek kezelésének lehetősége vajon elegendő indok az emberi embriókat felhasználó őssejtkutatáshoz?

Erkölcsi kompromisszum

Az embrionális őssejtkutatásban a 14 naposnál fiatalabb embriókat elpusztítják. Egyesek úgy érvelnek, hogy elfogadhatatlan egy új élet elpusztítása, még akkor is, ha megmentheti egy beteg ember életét. Hol van a középút?

Kinek az erkölcsi értéke?

Mennyire fontosak a múlt erkölcsi értékei? Még mindig szükségünk van rá, hogy kereteket szabjon nekünk, vagy az idő elteltével az erkölcsi értékeinket is módosítani kell?

A tudomány és az emberi értékek

A bennünk mélyen gyökerező emberi értékeket fel szabad-e áldozni a tudományos újítások nyomására? Találunk-e arany középutat?

Az embriók milyen szintű felhasználása indokolt?

Helytelen-e, pusztán az őssejtkutatás céljából, embriókat létrehozni? Mi a helyzet a mesterséges megtermékenyítés során létrehozott felesleges embriók felhasználásával, ill. azon embriók kiválasztásával, melyeket egyébként is elpusztítanának?

Tartalék alkatrészek?

Ha csak azért hozunk létre embriókat, hogy őssejtforrásként használjuk őket, akkor az embriókat, mint tartalék alkatrészforrásokat kezeljük? Ha ez így van, akkor ez helyes, vagy sem?

A terhességgel összefüggő egyéb kérdések

Szabad-e engedélyezni az IVF-et (in vitro fertilizáció - mesterséges megtermékenyítés vagy lombikbébiprogram) és/vagy a beültetés előtti diagnosztikát, a PGD-t (Pre-imlantation Genetic Diagnosis), az egészséges embriók kiválasztásának érdekében, a súlyos örökölhető betegségek megelőzésére?

Kockázatos terep?

A klónozott embriók, s az átprogramozott sejtek létrehozása és felhasználása közelebb visznek bennünket a klónozott humán újszülöttek előállításához?

Egyszerre csak egy lépést?

Most kell kutatásokat végeznünk a klónozott embriókkal? Vagy várjunk addig, amíg mindenre kiterjedően fel nem tárjuk a megmaradt IVF (in vitro fertilizáció - mesterséges megtermékenyítés) embriókból vagy a felnőtt szövetekből vett őssejtek hatásait? Az, hogy képesek vagyunk a sejtek átprogramozására, megváltoztatja-e az embrionális őssejtek felhasználásával kapcsolatos véleményünket?

A tudománynak milyen erkölcsi határai legyenek?

Kell erkölcsi korlátokat szabni a tudománynak? Például azzal, hogy csak a nem embrionális őssejtkutatást engedélyezzük? Milyen hatással lenne ez a tudomány fejlődésére? Van-e ennek jelentősége az Ön morális hozzáállása szempontjából?

Az embriókutatás és az abortusz határai

Az embriókutatásban a 14 napos limit és a 24 hetes határ az abortuszt illetően tudományos vagy morális alapokon nyugszik, vagy csupán önkényesen meghatározott jogi határok?

A tudomány felhasználásának a határai

Az ENSZ a humán klónozás betiltását javasolja. Kell-e a társadalomnak korlátoznia bizonyos tudományos eredmények alkalmazását? Vagy mindig meg fog történni az, amit már képesek vagyunk megtenni?

Kit kell bevonni?

Kit kell bevonni az őssejtkezelési technológiák és terápiák kidolgozásába? A kormányt, a magáncégeket, az alapítványokat, a trösztöket vagy az egyetemi intézeteket?

A pénz egyéb felhasználása

Át kell-e csoportosítani az összes őssejtkutatásra szánt pénzt külföldi segélyekre, hogy javítsuk a szegény országok egészségügyi alapellátását?

A fejlődő országokra gyakorolt hatások

Ezek a technológiák fokozni vagy csökkenteni fogják a gazdagok és szegények közötti globális megosztottságot?

Az őssejtkutatás nemcsak az embriókról szól

Felnőtt őssejteket már használnak kezelésekhez, pl. leukémiások csontvelő-átültetésénél. Minden őssejtkutatás elősegítheti az őssejtek működésének jobb megértését. Megváltoztatja ez az embrionális őssejtkutatásról alkotott véleményét?

Növekvő elvárások

Vajon tévesek az elvárásaink a degeneratív (elfajuló) betegségekben szenvedő emberek gyógyításával kapcsolatosan?

Az embriókutatás és az élet minősége

Mennyire indokolt az embriókkal történő ellentmondásos kutatás azért, hogy elősegítsük egy öregedő népesség élethosszának növekedését? Mi értelme van ennek, ha nem lehet számottevően javítani a nagyon idősek életminőségén?

Fogadjuk el, hogy egyszer mindnyájan meghalunk?

Van-e határa az orvosi kutatásnak? Van-e olyan pont, amikor el kell fogadnunk halandóságunkat és a szenvedés valóságát?

Demokrácia kérdése

Mennyire demokratikus az e kérdésekkel foglalkozó politika és mennyire kellene annak lennie?

A társadalom szerepe

Még az orvostudományban sem szabad a kutatóknak olyan szabályokat felállítani, hogy azok csak a saját céljaikat szolgálják. A társadalomnak viszont joga van megszabni, hogy mit kutassanak és mit ne. Meddig lehet ebben elmenni? Mekkora kontrollt kell gyakorolnia a társadalomnak a kutatás felett?

Ki fizesse?

Az őssejtkutatás nagy lehetőséget adhat a súlyos betegségek kezelésében. De kinek a feladata finanszírozni a kutatást? Ki fizesse a betegnek és a betegség kezelésére létrehozott specifikus sejtek előállításának költséges folyamatát?

Milyen szabályozásra van szükség?

Az indukált pluripotens őssejteket (iPS; sok dologra képes őssejtek) potenciálisan fel lehetne használni arra, hogy sok klónozott újszülöttet hozzanak létre egy felnőtt sejtjeiből. Milyen szabályozásra lenne szükség az iPS sejtkutatás jövőbeni fejlesztésének és alkalmazásának ellenőrzésére? Hogyan szabályozhatjuk jogilag a jövőbeni fejlesztéseket?

Ez politikai kérdés?

Ha a kutatást nagyon szigorúan ellenőrzi a törvényhozás és a politika, akkor fennáll-e a veszélye annak, hogy a tudomány túlságosan politikai kérdéssé válik? Mennyire befolyásolhatják a nem szakember politikai lobbisták ezt a területet?

Mik az őssejtek?

Az őssejtek az emberi test olyan „mester” sejtjei, amelyek képesek arra, hogy lemásolják önmagukat vagy más speciális sejttípusokat hozzanak létre.

Őssejtek az embriókban és a felnőttekben

Az embrióban az őssejtek fokozatosan specializálódva hozzák létre a test különböző sejtjeit.
A felnőtt szövetben az őssejtek feladata, hogy az egyén élete során folyamatosan regenerálják a test egyes sejtjeit.

Honnan származnak az őssejtek?

Az emberi őssejteket ki lehet vonni:
• embriókból,
• bizonyos felnőtt szövetekből (pl. csontvelő),
• köldökzsinórvérből,
• magzatvízből.

Az őssejtek tárolása és felhasználása

A tudósok képesek az őssejteket izolálni, és korlátlan ideig laboratóriumban tárolni. El tudják érni azt, hogy bizonyos őssejtek speciális sejtekké alakuljanak át (pl. ideg-, bőr-, vérsejtekké).

Az őssejtek előnyei

Az őssejtek vagy a belőlük származó speciális sejtek képesek lehetnek egyes degeneratív megbetegedések lelassítására, sőt gyógyítására, a károsodott szövetek helyreállítására, vagy égési sérülések gyógyítására.

Mik a degeneratív betegségek?

Az ún. elfajulásos megbetegedések bármely életkorban megtámadhatják az embert, gyermekkortól időskorig.
Ezek közé tartoznak pl. a:
• Parkinson-kór
• Cukorbetegség
• Cisztás fibrózis
• Sclerosis multiplex
• Izomsorvadás
• Hepatitis
• Csontritkulás

A kutatás jelenlegi állása

A kutatás ezen a területen még gyermekcipőben jár. Egy napon az őssejtek sejtpótló kezelésekre válhatnak alkalmassá, de e kezelések hatékonyságát még nem ismerjük.

Az őssejtek kinyerése az embriókból

Az embrionális sejteket általában a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókból nyerik. A sejteket az embrió kb. egyhetes korában veszik ki, amikor még 30-150 differenciálatlan sejtből áll, és 0,14 milliméter nagyságú. Az embriót ezután megsemmisítik.

Milyen embriókból származnak az őssejtek?

A kutatási célokra használt embriók általában „feleslegként” keletkeznek az olyan klinikai kezelések során, mint a mesterséges megtermékenyítés. Egyes országokban engedélyezik az embriók létrehozását kifejezetten kutatási célokra.

Felesleges embriók

A mesterséges megtermékenyítés (IVF – in vitro fertilizáció) során „felesleges” embriók akkor keletkeznek, ha több embriót hoznak létre, mint amennyit egy pár beültettetni szeretne. Jelenleg az ilyen embriók százezreit tárolják Európában, melyek pusztulásra vannak ítélve.

Felnőtt őssejtek

Őssejtek némely felnőtt szövetben, pl. a csontvelőben és az agyban is megtalálhatók. Kevés van belőlük és gyakran nehéz kinyerni őket.

A felnőtt őssejtek korlátai

A felnőtt őssejtek általában csak azt a néhány sejttípust állítják elő, amelyek kifejezetten ahhoz a testrészhez köthetők, ahonnan kinyerik őket (pl. a csontvelő elő tudja állítani a vérsejtek különböző típusait,, de májsejteket nem).

Az iPS sejtek

Az indukált pluripotens (gerjesztett, sok dologra képes) sejtek (iPS) nagyon hasonlítanak az embrionális őssejtekre. Ezeket a felnőtt sejtek átprogramozásával állítják elő, és felhasználhatók a test különböző speciális sejtjeinek tenyésztésére. iPS sejtekből a gazda embriósejtjeivel kombinálva akár egy teljes egér is előállítható.

A köldökzsinórvér őssejtjei

Az őssejtek születéskor megtalálhatók a köldökzsinórvérben. Több van belőlük, mint a felnőtt vérben lévő őssejtekből, könnyebb őket kivonni, és kisebb lehet a kilökődés kockázata. A legújabb kutatások szerint azonban ezek a sejtek rákot idézhetnek elő egyes betegségek kezeléséhez használva.

A köldökzsinórvér tárolása

Ha a köldökzsinórvérben lévő sejtek átalakíthatók más sejttípusokká, a köldökzsinórvér a születéskor lefagyasztható és tárolható, hogy az élet későbbi szakaszában rendelkezésre álljon az esetleges sejtkezeléshez. Az ilyen kezelések azonban ma még távol állnak a megvalósítástól, és nem biztos, hogy használhatók a technikai akadályok és költségek miatt.

A 14 napos határ

Az emberi fejlődés során az embrió hét nappal a megtermékenyítés után tapad meg a méhben, és ez az az időpont, amikortól a sejtdifferenciálódás első lépései megtörténnek. Az idegrendszer első kezdeményei 14 nap múltán jelennek meg. Ez az embriókon végzett kísérletek jogi határa.

A 14 napos határ okai

A kutatás 14 napos határa előtt egy embrióból szétválással ikrek keletkezhetnek. Eddig az időpontig az összes embriónak mintegy fele, vagy még több, természetes úton abortálódik spontán genetikai rendellenességek miatt, pl. a DNS-ben megjelenő extra kromoszómák miatt.

Ahány ország, annyi szokás

Egyes EU-országok nem engedélyezik az embrionális őssejtkutatást. Mások csak a felesleges IVF (in vitro fertilizázió mesterséges megtermékenyítés) embriókkal végzendő kutatást engedik meg. Az Egyesült Királyság engedélyezi az embriók őssejtkutatás céljaira való létrehozását, beleértve a klónozott embriókat is.

A klónozás célja és folyamata

Az Egyesült Királyságban törvény tiltja a klónozott humán újszülött létrehozását (reproduktív klónozás), de őssejtek létrehozása céljából engedélyezi a 14 napos határig való növesztésüket (terápiás klónozás). Az eltérés a célban és nem a folyamatban van.

Hibrid embriók

Az ember – állat hibrid embriók létrehozhatók úgy, hogy az állati petesejtből eltávolítják a genetikai állományt és azt humán DNS-sel helyettesítik. 2008-ban az Egyesült Királyságban néhány kutatónak kutatási céllal engedélyezték az ilyesfajta hibridek létrehozását.

A kilökődés megelőzése klónozással

A terápiás klónozás célja, hogy megakadályozza az őssejteknek idegen szövetként, a beteg szervezetéből való kilökődését. A sejteket ugyanis a beteg saját sejtjeiből létrehozott klónozott embrióból veszik ki.

Mi a terápiás klónozás és hogy működik?

Terápiás klónozáskor a beteg testéből vett sejteket egy olyan emberi petesejttel egyesítik, amelyiknek eltávolították a DNS-ét. Így jön létre a beteg klónozott embriója.

Szociális és az orvosi okokból végzett abortusz

A 24. hét a szociális okokból végzett abortuszok határa Európa több országában. Az orvosi okokból végzett abortusz a terhesség teljes időszaka (38-40 hét) alatt törvényes.

A klónozás és az ENSZ

2004-ben összeomlott a klónozással kapcsolatos ENSZ-tilalom. Minden nemzet támogatja a reproduktív klónozás tilalmát (újszülött létrehozása klónozási eljárásokkal), de egyesek meg szeretnék tiltani még a klónozott embriókkal végzett kutatást is, amit viszont mások engedélyeznek.

A magzat fejlődése

A magzat agyának a szerkezete a tizedik hétre fejlődik ki. A szociális okokból végzett abortusz határideje a 24. hét Európa több országában. A magzat ekkor már reagál a fényre, a hangra és az egyéb szenzoros ingerekre. Az embrión végzett kutatások törvényben szabályozott határa viszont a 14 nap.

A kilökődés megakadályozása átprogramozással

A tudósok laboratóriumi körülmények között már el tudják azt érni, hogy a felnőtt bőrből vett sejtek embrionális állapotba kerüljenek vissza. Ez egy sokkal könnyebb és hatékonyabb eljárás, mint a klónozás.

Az általános zsidó álláspont

A megtermékenyítés utáni 40. nap előtt a zsidó törvények nem tekintik „emberi életnek” az embrió létét. Ezért szerintük az embrióból történő sejtvétel erkölcsi szempontból közömbös.

A római katolikus álláspont

Ellene: Az emberi élet az egysejtes állapottal kezdődik.
Mellette: Aquinoi Szent Tamás fejlődéstana szerint Isten az emberi lelket fokozatosan ülteti be az embrióba. Az első a vegetatív lélek, a második a szenzitív (érző) lélek, és a harmadik aztán az emberi lélek.

A protestáns álláspont

Átfogja széleskörűen az embrionális őssejtkutatás teljes elutasításától a terápiás klónozás támogatásáig terjedő nézeteket.

A mohamedán álláspont

A muzulmán törvények szerint a terhesség negyedik hónapja előtt az embrió nem kapja meg a lelkét. Ezért a muzulmán törvények egyetemleges felfogása szerint erkölcsi szempontból közömbös az embrionális őssejtkutatás.

Register to download vote results of this PlayDecide game.Register