Discover PlayDecide. Download games, prepare, play. GET STARTED

Határokon átnyúló egészségügyi

Choose your language

PlayDecide games may be available in multiple languages

Play the game

Download, prepare, discuss & collect results.

SIGN INRegister

A betegek legfőbb érdeke, hogy az orvosi kezelésekhez a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban és a legbiztonságosabb módon férjenek hozzá. Sok uniós polgárnak ennek eléréséhez saját országán kívül, más tagállamban kell keresnie az egészségügyi ellátást.

Author / translator Gabor Pogany Ph.D.

A betegek legfőbb érdeke, hogy az orvosi kezelésekhez a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban és a legbiztonságosabb módon férjenek hozzá. Sok uniós polgárnak ennek eléréséhez saját országán kívül, más tagállamban kell keresnie az egészségügyi ellátást. Ennek oka, hogy ott magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, vagy mert olyan határ menti területen él, ahol a legközelebbi megfelelő ellátást biztosító intézmény a határ túlsó oldalán található, vagy mert az igénybe venni kívánt gyógykezelés szakértelem hiányában saját országában nem elérhető (gyakori jelenség a ritka betegséggel élők esetében), vagy mert a beteg morális okokból a külföldi ellátás mellett dönt. A betegek mobilitása számos kérdést felvet, például:

- Ki és mikor fizessen a határokon átnyúló egészségügyi ellátásért?
- Hogyan tájékozódhatnak a betegek a rendelkezésre álló legjobb gyógykezelés helyszínéről?
- Szükséges-e a saját ország egészségügyi rendszerének előzetes jóváhagyása a külföldi gyógykezelés igénybevételéhez?
- Mi a helyzet azokkal a betegekkel, akik szervátültetésre szorulnak? Kit illet meg az elsőbbség a várólistán?
- Mi a helyzet a beteg, és hozzátartozói utazási, valamint az utókezelés, a szükséges gyógyszerek költségeivel?

Az Európai Bizottság közelmúltban megjelent, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelete igyekszik e kérdések egy részét tisztázni. Az irányelv leszögezi a határokon átnyúló egészségügyi ellátás támogatásának szükségességét, különösen a ritka betegségek és azon kezelések vonatkozásában, ahol nincs más alternatíva. Hangsúlyozza a szakértői központok hálózatainak és harmonizált e-egészségügyi eszközökön keresztül megvalósuló távgyógyászat támogatásának szükségességét. Minden beteg minden egészségügyi problémáját számba vevő, az összes tagállamban megfelelő jogi szabályozás megalkotása nem egyszerű. A kérdés tehát továbbra is fennáll: Európa hogyan tudja minden állampolgára számára biztosítani a gyógykezelésekhez való egyenlő hozzáférést és az azonos minőségű egészségügyi ellátást?

Created 18 February 2010
Last edited 28 June 2018
Topics Ethics, Health, Politics
Original English

Policy positions

Policy position 1

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás minden polgár számára engedélyeztetési eljárás nélkül elérhető. Az állam közvetlenül, és előre megtéríti a gyógykezelés, az utazás és a kísérő személyek költségeit. Nincs e-egészségüggyel kapcsolatos beruházás.

Policy position 2

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás minden beteg számára elérhető, de szükséges hozzá saját országának jóváhagyása. Az állam csak a beteg részére téríti vissza a gyógykezelés és az utazás költségeit. Nincs e-egészségüggyel kapcsolatos beruházás.

Policy position 3

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás azon betegek számára érhető el, akik részére saját hazájukban nem áll rendelkezésre gyógykezelés. Csak a kezeléssel járó közvetlen költségek kerülnek visszatérítésre. Nincs szükség előzetes engedélyre. Az állam beruház néhány e-egészségügyi fejlesztésbe.

Policy position 4

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevétele minimálisra szorítva. Szükséges az állam engedélye, csak különleges esetekben vehető igénybe, és a gyógykezelés befejezését követően kerülnének visszatérítésre, kizárólag a kezeléssel járó közvetlen költségek. Amennyiben egy gyógykezelés nem engedélyezett (pl. erkölcsi okokból) az állandó lakóhely szerinti országban, a külföldi kezelés költségeit nem térítik vissza. Az állam az e-egészségügyet abszolút prioritásként kezeli.

Story cards

Thumbnail

Joaonak hívnak és portugál vagyok. Néhány éve, amikor orvosnál jártam általános kivizsgáláson, az orvos azt mondta, hogy sürgősen szükségem van egy szakorvosi vizsgálatra, amely csak Svédországban érhető el. Sürgősen kellett utaznom, ezért nem vártam meg az állam engedélyét. A leletekkel együtt megkaptam az egészségügyi központ számláját. Visszatérítést igényeltem saját egészségügyi rendszeremtől, de elutasították, mivel a vizsgálatom nem volt minősített és hiányzott a visszatérítésre vonatkozó határozat. Nemcsak a gyógykezelésére való kiutazás költségeit, hanem még a vizsgálattal járó kiadásokat is saját zsebből kellett fizetnem.

Joao Gomes
Thumbnail

Maria vagyok, 78 éves és Görögországban élek. 2004-ben egy agyvérzés miatt lebénultam. Két évig számtalan kórházi kezelésre kellett járnom, amely igencsak problémás volt számomra és a gyermekeim számára is, különösen azért mert egy kis faluban lakom. 2006 óta otthonomban kapok egészségügyi szolgáltatást, amely egy szakemberekből álló csapat virtuális családlátogatásain keresztül valósul meg. Ez jelentős javított életszínvonalamon, megfelezte a kórházi látogatások számát, és pénzügyileg is nagy segítséget jelentett. Ez a rendszer még csak kísérleti fázisban tart, és csak abban a régióban érhető el, ahol én is élek. Meddig kell még várniuk a hozzám hasonló betegeknek ezekre a gyógymódokra?

Maria Papanikolaou
Thumbnail

Ovidionak hívnak, 20 éves vagyok és Romániában élek. A közelmúltban diagnosztizálták nálam a rákot, és az orvos azt mondta, hogy csontvelő átültetésre van szükségem. Nagyon nehéz volt megfelelő donort találni, de az orvosom talált egy beültethető velőt Franciaországban 5000 Euróért. Az egészségügyi rendszer elfogadta a kiutazásomat, de a jogszabály szerint a költségeket nekem kell megelőlegeznem. Még ha meg is szerzem a pénzt, a visszatérítés mértéke csak addig az összegig terjedhet majd, amelyet az itthoni kezelés igénybevétele esetén került volna. Ez nem igazi költségtérítés, hiszen Romániában ez a kezelés sokkal olcsóbb, mint Franciaországban.

Ovidio
Thumbnail

A nevem Elain, 46 éves vagyok és angol. Már számtalan sikertelen mesterséges megtermékenyítési (IVF)kezelésem volt, és ezekre több mint 30 000 Fontot költöttem. Most jelentkezem kezelésre Bulgária, Románia és Spanyolország klinikáira, mivel ezekben az országokban nincs korhatárhoz kötve az IVF program. Angliában már nem lehetne gyermekem, mivel 40 éves kor felett a nőknek nem engedélyezett az IVF kezelés. Sok rokonomat zavarja, hogy még mindig szeretnék gyermeket. Bár sokuknak van gyermeke, mégsem képesek megérteni az érzéseimet. Nagyon egészséges vagyok, és a férjem is az. Jogunk van hozzá, hogy gyermekünk szülessen, és mindent megteszünk, hogy mielőbb így is legyen.

Elain McGlade
Thumbnail

A fiunknál, Ulrich-nál egy nagyon ritka, öröklött, mozgászavarral járó idegrendszeri betegséget, az NBIA-t diagnosztizálták. Németországban működik egy NBIA betegek ellátásával foglalkozó hálózat, de nem létezik európai NBIA beteghálózat. Néha megkeresnek minket nem Németországban élő betegek, akik elkeseredetten kutatják a betegséggel, gyógymódokkal vagy orvosokkal kapcsolatos információkat, de sokat nem tehetünk. Bárcsak létezne egy kidolgozottabb módja annak, hogy a különböző országokban élő emberekkel beszélhessünk, együttműködjünk és segítséget nyújtsunk a hasznos egészségügyi információk egymás közti megosztásával.

Achim Heckl
Thumbnail

Sheenának hívnak és dán vagyok. Egy éve májátültetésre van szükségem. Próbálok időpontot foglalni a sebészetre, de még számos hónapig kell várnom az operációig. A lakóhelyemhez közeli kórház rengeteg beteget fogad a határon túli szomszédos városokból. Ezek az emberek ugyanarra a várólistára kerülnek fel, mint én, ami még hosszabbá teszi a várakozási időt. Úgy gondolom, hogy ez nem tisztességes. Én fizetek adót ebben az országban, és elvárom, hogy a külföldi betegek előtt részesítsenek gyógykezelésben. Meddig kell még várnom, hogy végre megkapjam a gyógykezelésemet?

Sheena Laursen
Thumbnail

Sara-nak hívnak, Olaszországban élek, és van egy 4 éves kislányom, aki egy ritka immunhiányos rendellenességben szenved. Az orvosunk nemrég mondta, hogy létezik egy új gyógymód Németországban. Az egészségügyi rendszer megtéríti a kezelés költségeit, de mivel külföldön van, ez utazással és több hónapos ott-tartózkodással jár. Ezen felül további kiadások várhatók az iratok fordítása, tolmács igénybevétele stb. miatt. Rengeteg műtétre és gyógyszerre lesz szükségünk. Ezeket az összegeket nem tudjuk majd visszaigényelni. Ez pénzügyileg nagyon nehéz helyzetbe hozza a családunkat, de hogyan lehet bármit is egy gyermek élete fölé helyezni bármit ?

Sara Antonioni
Thumbnail

Carlos-nak hívnak és valenciai önkormányzatnál dolgozom. Területünkön a határon átnyúló egészségügyi ellátás jelentős hatásával szembesülünk. Az utóbbi időben több mint 500 ezer brit, többségében 50 évesnél idősebb, valamint más, jelenleg Valenciában élő európai polgár terhe nehezedik hazánk egészségügyi szolgáltatási rendszerére. Évente egy milliárd eurós többletkiadást okoz az újonnan betelepülők ellátása. Ez nagyon nagy súly a vállunkon, és nem tudunk lépést tartani a jelenlegi helyzettel. Értem, hogy társadalmunk hasznára válnak ezek a polgárok, de az egészségügyi rendszerre nehezedő terhet már nehezen bírjuk.

Carlos Soares

INFO CARDSISSUE CARDS

A távgyógyászat fontossága

Távgyógyászat segítségével a beteg anélkül részesülhet külföldi egészségügyi ellátásban, hogy sem neki, sem az orvosnak nem kell hazáját elhagynia (például a veleszületett testi rendellenességek diagnosztikája úgy is lehetséges, hogy a különböző országokban élő orvosok megosztják egymással a képeket és tüneteket).

Ki a felelős a határokon átnyúló egészségügyi ellátásokban felmerülő hibákért?

Bár az egészségügyi ellátás a betegek érdekeit szolgálja, néha előfordulhat, hogy valamilyen hiba folytán a betegek kárt szenvednek. Kit terhel ekkor felelősség a határokon átnyúló egészségügyi ellátásoknál? Ki fogja a betegeket kártalanítani? Kinek a felelősségbiztosítási szabályait kell alkalmazni?

Morális kérdések a különböző tagállamokban

Ha egy nő külföldön kíván termékenységi gyógykezelést igénybe venni (az eltérő korhatárok miatt), ki dönti el, hogy vajon jogosult-e visszatérítésre? Kinek a morális szabályait kell alkalmazni?

Átlátható jogi keretrendszer hiánya

A határokon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe venni szándékozó betegek az országok eltérő szabályai miatt problémákkal szembesülnek. Például az őssejt-terápiák jogi helyzete Európa-szerte különböző.

Előzetes engedélyeztetés szükségessége

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás előzetes engedélyeztetése gyakran összetett, hosszú és meglehetősen bürokratikus folyamat, különösen a sok esetben még az egészségügyi szakemberek és hatóságok számára is ismeretlen ritka betegségek tekintetében, így az egészségügyi rendszerekben is perifériára szoruló kérdés.

Utazással kapcsolatban felmerülő többletköltségek

A ritka betegségben szenvedők gyakran szorulnak segítségre utazáshoz. A teljes költség meghatározásánál az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségekhez a két személy utazási költségeit és az utazás alatti jövedelem kiesés összegét is hozzá kell adni.

A ritka betegségekre vonatkozó speciális szabályok

Bármely szabály vonatkozzon is a határokon átnyúló egészségügyi ellátásokra a ritka betegségben szenvedők külföldi gyógykezelését vissza kell téríteni, még abban az esetben is, ha az saját országában előzetes engedélyhez kötött.

Szakértői központok szerepe

A ritka betegségben szenvedők gyakran a – nem a ritka betegségek ellátására létrehozott – hagyományos egészségügyi rendszer peremére szorulnak. Az gyakori betegségek ellátására szakosodott rendszer átalakítását a szakértői központok közreműködésével lehet megvalósítani.

A ritka betegségek és az előzetes engedélyeztetés

Hogyan kerülnek a ritka betegségben szenvedők költségei saját országuk által visszatérítésre, ha hazájuk egészségügyi rendszere nem veszi figyelembe az adott betegséget vagy gyógykezelést?

Információforrás

Ki a felelős azon állampolgárok felé történő gyógykezeléssel kapcsolatos információszolgáltatásért, akik az egészségügyi ellátást egy másik tagországban szándékoznak igénybe venni? Az EU? A tagállamok? Az egészségügyi szakemberek?

Egyenlőség a szolgáltatásokban

Vajon nem tekinthető-e diszkriminációnak, ha egy másik EU-tagállambeli állampolgárt a saját állampolgároktól eltérően, nem egyenlően részesítenek gyógykezelésben?

Prioritások a listákban

A jelenlegi rendszer szerint egy másik tagállam állampolgárai azonos feltételekkel kerülhetnek a gyógykezelési várólistákra. Vajon korrekt dolog-e, hogy a hazai betegeknek a külföldi betegekkel közös listán kell várakozniuk?

A betegek kedvelik a közelséget

A betegek gyakran kellemetlennek találják a gyógykezelésre való utazást (egy tanulmány Finnországban kimutatta, hogy az idős korosztály 90%-a utasítja vissza a szakorvoshoz való utazást még Finnországon belül is - még abban az esetben is, ha ez rövidebb várakozási idővel járna).

A tagállamok felelőssége

Jelenleg az egészségügyi szolgáltatók nem kötelesek külföldi betegeket fogadni a tervezett gyógykezelésekre, amennyiben az veszélyezteti a gyógykezelésre rendelkezésre álló kapacitásukat (gyógyszerhiány stb.) vagy az orvosi kompetenciát.

A betegeknek előre kell fizetniük

A jelenlegi európai irányelv felállított egy keretprogramot a jobb módú és jobban informált uniós állampolgárság megteremtése érdekében, mivel mindenhol az előrefizetés és az utólagos visszatérítés vált elterjedtté.

A betegek mobilitása szükségessé teszi az orvosi adatok mobilitását is

A betegek EU-szerte megjelenő mobilitása egyben orvosi adataik mobilitását és egy olyan rendszert jelent, ahol nyomon követhetők a gyógykezelések és megvalósítható azok utókövetése...

Nyitott piacrendszer az egészségügyben – ellenzők

Néhány színvonalas és drága egészségügyi ellátással rendelkező uniós tagállam ellenzi a teljesen nyitott rendszert az egészségügyi ellátások piacán, mivel attól tartanak, hogy az a minőség rovására válna.

Nem csak az ellátáshoz való jog, hanem a minőségi ellátáshoz való jog is fontos. Vajon hogyan lehet az ellátások színvonalát meghatározni, rendszeresen ellenőrizni és felmérni? És ki által?

A minőségi ellátáshoz való jog

Nem csak az ellátáshoz való jog, hanem a minőségi ellátáshoz való jog is fontos. Vajon hogyan lehet az ellátások színvonalát meghatározni, rendszeresen ellenőrizni és felmérni? És ki által?

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás szükségessége a ritka betegségben szenvedőknek

Mivel közel 6000 ritka betegség ismert, lehetetlen, hogy minden egyes EU-tagállam kifejlessze valamennyi rendellenesség gyógymódját. A ritka betegségben szenvedőknek a többi EU polgárhoz képest nagyobb szükségük van a visszatérítéses vagy ahol lehet, az ingyenes szakorvosi vizsgálatokra.

A ritka betegségekre való gyógyszerek elérhetősége külföldön

A központosított engedélyeztetés ellenére a ritka betegségek gyógyítására szolgáló gyógyszerek visszatérítése és hozzáférhetősége az unión belül eltérő. Ha a polgárok olyan gyógykezelést szándékoznak igénybe venni külföldön, amely saját hazájukban nem fedezett, vajon hogyan biztosított ennek a térítése?

Az előzetes engedélyeztetés okai

A gyógykezelések és várólisták előzetes engedélyeztetése az egészségügyi költségvetés tervezési eszközeként is tekinthető mivel egységes mederbe tereli és hatékonyan kezeli a betegek áradatát.

Különbségek az európai egészségügyi rendszerekben

A határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadások korlátozásának egyik módja, hogy csak a nem kórházi ellátásokra nyújtanak visszatérítést. Az EU-ban működő különböző egészségügyi rendszerek a kórházi és nem kórházi ellátásokat eltérően definiálják, amely a szabványos térítési eljárást megbonyolítja.

Várakozás az engedélyeztetésre

A határokon átnyúló egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódó engedélyeztetési folyamat gyakran hosszadalmas. A betegekre mindez hatással van. Növekednek a lelki terhek, egészségkárosodással, akár halállal is járhat.

A külföldi gyógykezeléshez való jog – morális kérdések

Ha a beteg lakóhelye szerinti országában morális okokból korlátozott bizonyos gyógykezelés (például a genetikai vizsgálat) vajon ezen állampolgárok számára más tagállamokban is korlátozottan vehetőek majd igénybe?

Szükséges-e irányelv a határokon átnyúló egészségügyi ellátások szabályozásához?

Jelenleg számos határokon átnyúló egészségügyi ellátást szabályozó kétoldalú együttműködés létezik. Egy minden államnak megfelelő struktúra irányelven keresztüli ráerőltetése a határokon átnyúló egészségügyi ellátások szabályaira korlátozhatja a betegek számára a jelenleg már működő, különösen hasznos külföldi gyógykezelések igénybevételének gyakorlatát...

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Az Európai Unió Alapjogi Chartája elismeri az egészségügyi ellátáshoz való jogot. Az Európai Igazságügyi Bíróság szerint a szabad mozgás joga vonatkozik az egészségügyi szolgáltatásokra is, függetlenül a nemzeti szintű szervezéstől és finanszírozástól.

Az európai egészségbiztosítási kártya

Egy másik tagországban való tartózkodás során, gyógykezelés igénybevétele esetén ugyanolyan szintű ellátásra jogosít fel, mint a biztosított saját országában. Az utazás előtt kialakult betegségekre vagy keletkezett sérülésekre irányuló gyógykezelésekre és a magán egészségügyi ellátásokra nem nyújt fedezetet.

Mit jelent az egészségügyi szolgáltatások határokon átívelő működése?

Ez nem más, mint az egészségügyi szolgáltatások egyik tagországból másikba történő nyújtása. Ilyen szolgáltatások lehetnek a közvetlen szolgáltatások, például a személyes konzultációk, vagy a távszolgáltatások, például a távgyógyászat.

Mit jelent a betegek mobilitása?

A beteg személy orvosi ellátásért (diagnózisért, gyógykezelésért stb.) más tagországban (nem az állandó lakhelye szerinti országban) található egészségügyi szolgáltatóhoz fordul.

Mi az európai ombudsman szerepe?

Az ombudsman bármely uniós polgártól vagy jogi személytől fogadhat panaszokat, a feladataikat helytelenül ellátó, a Közösségben működő, intézményekkel vagy testületeikkel kapcsolatban. Az uniós polgárok egészségügyi ellátással (pl. határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel) kapcsolatos panaszaikkal is az ombudsmanhoz fordulhatnak.

A belső piac tiszteletben tartása

Bár elsősorban a tagállamok felelősek az egészségügyi szolgáltatásokért, összhangban kell lenniük a közösségi joggal, különös tekintettel az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke EU-n belüli szabad áramlásának elvével.

Külföldi utazás gyógykezelés céljából

Az Eurobarometer 2007 májusában közzétett tanulmánya szerint az uniós állampolgárok 54%-a lenne hajlandó külföldre utazni gyógykezelés céljából.

Határ menti területek

A határ menti területeken élő polgárok számára a legközelebbi kórház gyakran a szomszédos tagállamban található. Az uniós polgárok 1/3-a él határ menti területeken.

Mi kerül visszatérítésre a határokon átnyúló egészségügyi ellátásoknál?

Gyakran kisebb összeget térítenek vissza a betegeknek saját államukban, mint amennyibe a külföldi gyógykezelés került. A két összeg közötti különbség a beteget terheli.

Információhiány

Egy Eurobarometer tanulmány szerint az uniós állampolgárok 30%-a nincs tudatában annak a lehetőségnek, hogy otthonán kívül, más tagországban is igénybe vehet egészségügyi ellátást.

Miért veszik igénybe az európaiak a külföldi gyógykezelést? (Eurobarometer tanulmány)

A válaszadók 91%-a a gyógykezelés otthoni elérhetetlenségével, 78%-a a külföldi kezelések jobb minőségével indokolta döntését. A válaszadók 69%-a utazna gyógykezelésre neves szakorvos miatt, 64%-uk a kezelésre való várakozási idő csökkentése, míg 48%-uk az olcsóbb kezelések miatt döntene a külföldi ellátás mellett.

A jelenlegi uniós jogszabályok alapján, ha egy tagállam egy adott gyógykezelést nem sorol polgárai jogosultsági körébe, a betegek nem kapnak visszatérítést a külföldön igénybe vett gyógykezelésekre.

A gyógykezelések elismerése

A jelenlegi uniós jogszabályok alapján, ha egy tagállam egy adott gyógykezelést nem sorol polgárai jogosultsági körébe, a betegek nem kapnak visszatérítést a külföldön igénybe vett gyógykezelésekre.

A ritka betegséggel élők és a határokon átnyúló egészségügyi ellátások

A Ritka Betegségek Európai Szervezete által megkérdezett 6000 beteg 1.8%-a vett igénybe határokon átnyúló egészségügyi ellátást. Amennyiben ez a példa reprezentatívnak számít a körülbelül 30 millióra becsült ritka betegséggel élő európai polgárra kivetítve jelentős szükségletet jelez a határokon átnyúló egészségügyi ellátás iránt.

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás: EU-irányelv tervezet

- A betegek visszatérítésre jogosultak az olyan egészségügyi ellátásokra vonatkozóan, amelyet saját országukban igénybe vehetnek.
- Előre fizetés
- Annak az összegnek a visszatérítése, amely megtérítésére a hazájában igénybe vett gyógykezelés esetén lenne jogosult
- Fizetik atöbbletköltségeket
- Pénzügyi előnyökkel nem jár

Mit tesznek a szakértői központok a ritka betegségek érdekében?

A minőségi ellátásokhoz való hozzáférés javítása érdekében az adott szakterület szakértőit hozzák össze, hogy egy konkrét ritka betegséggel vagy betegségcsoporttal foglalkozzanak. Mivel ilyen központok nem léteznek, és nem létezhetnek minden egyes országban minden egyes ritka betegségre, a betegeknek külföldre szükséges utazniuk.

A határokon átnyúló egészségügyi ellátás költségei az EU-ban

A határokon átnyúló ellátások költsége az EU teljes közegészségügyi költésének (1000 milliárd Euró) 1%-át (10 milliárd Euró) adják.

Gyógyszerek az EU-ban

Az EU-nak nincs közös gyógyszerellátási és gyógyszer-támogatási rendszere. A hozzáférhetőség országonként eltérő, és néhány országban hiány is előfordulhat. Ez különösen igaz a ritka betegségek kezelésére szolgáló „árva” gyógyszerek vonatkozásában.

Nincs minőségre vonatkozó uniós szabvány

Az egészségügy több területén nincs uniós minimum szabvány, és a nemzeti egészségügyi rendszerek minőségbiztosítási módszereiben hatalmasak az eltérések. Az egészségügyi szolgáltatások szervezése és ellátása nemzeti hatáskörbe tartozik.

Nyelvi akadályok

A külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos fordítások költsége, valamint a receptek elfogadása jelenleg nincs jól meghatározva az uniós jogi szabályozásban.

Az egészségügyi szolgáltatások árkülönbségei

Ahogy a szolgáltatások színvonala, úgy azok ára is jelentősen eltér az egyes tagállamokban.

Különbségek az orvosi és szociális ellátás meghatározásaiban

A tagállamok eltérő meghatározásokat használnak az orvosi ellátás, pszichológiai ellátás, ápolói ellátás, szociális ellátás, sőt a “szükséges gyógykezelés” kifejezésre vonatkozóan is.

Mit jelent az e-egészségügy?

Bármely olyan egészségügyi ellátás, amely elektronikus folyamatokat és kommunikációt vesz igénybe, beleértve az informatikai hálózatokat, az elektronikus egészségügyi dokumentumokat, a telefonos egészségügyi szolgáltatásokat, a portálokat, továbbá egyéb betegségmegelőzésre, diagnózisra, gyógykezelésre és monitorozásra szolgáló infokommunikációs technológia alapú eszközöket.

Termékenységi kezelések külföldön

Évente 20-25 ezer termékenységgel kapcsolatos gyógykezelést végeznek külföldön. Jelenleg nők ezrei keresnek gyermekvállalásukhoz külföldön segítséget.

Európai szakértői központok hálózata

A nemzeti szakértői központok szakértőinek fizikai vagy virtuális szakértői hálózata, és tudásbázisa Európában. Céljuk, hogy javítsák az ellátás színvonalát és működését egy ritka betegség vagy betegségcsoport vonatkozásában.

Register to download vote results of this PlayDecide game.Register